2007. július 23., hétfő

Ismét nyaraltunk

Ezúttal Gyuriék házában Révfülöpön. És ismét jól éreztük magunkat.
Nagyon jó, amikor egész nap többen vagyunk a gyerekek körül, sokkal könnyebb velük. Gyuri és Zsolt is sokat játszottak a lányokkal.

Anna egészen extázisba jött, amikor Zsolt hasán hintázhatott. Éjjel 11-kor még javában pörgött, forgott, morgott, dünnyögött, rugózott.
Annyira tetszett neki a társaság, hogy a végére már ő is beszédes lett: azóta dejdejdej kiáltásokkal, dünnyögéssel szórakoztatja magát és környezetét.
Megtanult hátról hasra fordulni. Esténként annyira nem akart elaludni, hogy még erre is rászánta magát. Nem könnyű ám egy ilyen húsgombócnak a forgás!
Egy ágyban aludtunk, nagyon jó volt összebújni.

Julcsi sokat dumált, barátkozott. Változatlanul barátságos, de mostanában előbb meg kell hóditani, nem bratyizik az első szóra, mosolyra, inkább szalad anyához. De mindent és mindenkit számon tart. Ha reggel nem látott azonnal valakit, rögtön kérdezte: Gyuri hó van? Kora este Bandi bácsit arról faggatta, hol vannak a csillagok.
Lehet, hogy elkezdődött a dackorszak??? Még reménykedem egy kicsit, hogy csak a nyaralást megzavaró, homályos eredetű és kimenetelű lázas betegség miatt, de: jóóóó nagy hisztik is voltak. Legalábbis nekem óriásinak tűntek, mert egyáltalán nem birom a hisztit (kivéve, ha én művelem).

Nincsenek megjegyzések: