2007. október 30., kedd

Nem enném meg

Julcsi sokszor a szájába veszi a gyurmát, ezért ritkán kap. Az egyik reggel igy kérte tőlem:
Anya, kéjem szépen a gyujmát! Nem enném meg ..., úgy kéjem.
Hát erre nem volt szivem megtagadni.

2007. október 28., vasárnap

2007. október 26., péntek

Ez+az

Julcsi továbbra is nagyon szórakoztató egyéniség. Kacarászva tudatja: hülyéskedek, és olyankor nagyokat szökdécsel, viháncol.
Aranyosan énekelget, ritkán a tanult dalokból, gyakrabban pedig maga költötte éneket, amiben hemzsegnek a szereplők: kutya, cica, pelikán...
Viszont visszababásodott: ismét pelenkás lett és egyáltalán nem érdekli, hogy vécébe pisiljen. A kakit viszont csak a vécén intézi.
Az az igazság, hogy amikor egyértelműen (bepisiléssel) jelezte, hogy pelust akar, kis ellenállás után feladtam a küzdelmet, mert egyszerűbb volt nekem is. Nagyon sokat iszik, sokat pisil, félóránként jártunk vécére és Anna mindig jött utánunk. Ez nyáron még nem volt probléma, de a hideg kövön már nem kellene négykézláb mászkálnia.

Anna is nagyon mókás kedvében van mostanában. Elindul, visszanéz rám és elkezd teperni, jelezvén, hogy kergessem. Persze rögtön négykézlábra ereszkedem és elkezdünk kergetőzni, olyan ellenállhatatlan a kis csibész. Ő meg jóóóó nagyokat kacag.
Nagyon egyértelmű jelzései vannak arra, amit akar: kergetőzni, lámpát felkapcsolni, táncolni, csákózni (tenyerünket összecsapni), cicákat megnézni, Marika néninél a kitömött madarat, faliórát megnézni...
Továbbra sem nagyon eszik meg semmit. Már a sütőtökös almát sem komálja annyira. Néha lecsúszik 1-1 falat sütőtök, csipkebogyómassza, répa, de továbbra is csak a kölesgolyót kedveli az anyatejen kivül.

2007. október 23., kedd

Kettő + egy kép





Hosszú hétvége

Jóóóó sok baráttal találkoztunk. Ezt a lányok nagyon élvezik.


Itt voltak Orsiék. Julcsi nagyon összehaverkodott Eszterrel.
Olvasgattak, játszottak az állatokkal. Itt éppen a következő párbeszéd hangzott el:
Julcsi: Ez egy ják.
Eszter: Ez nem ják, ez jénszajvas. A ják vizben él.

Itt van nagypapi, akinek sajnos most nincs túl játékos kedve, de azért a lányok igy is örülnek neki. Viszont közös képet nem tudtam késziteni, mert csak akkor játszott egy kicsit velük, amikor én főztem.

Ma különleges nap volt, szinte az összes közvetlen rokonunk itt volt egyszerre. Ez sajnos nem jelent nagy családi összejövetelt, mivel két emberről van szó: apukám és Jácinta, Karcsi húga.

Azt hiszem, Anna rá hasonlit.

2007. október 20., szombat

Hmmm

Julcsi az ölembe ült és Anna is kapaszkodott fel rám.
- Anna ne jöjjön ide! A lyukba menjen!
- Milyen lyukba?
- Mókuslyukba.
- És mit csináljon a mókuslyukban?
- Kapajásszon.

Csak tudnám, honnan veszi ezeket.

2007. október 19., péntek

Marika néni

Ma Kinga anyukájánál, azaz Marika néninél voltak a lányok délelőtt. Nagyon jól érezték magukat.
Nem tudom, mit varázsolt rajtuk Marika néni, de az biztos, hogy egész délután nagyon jók voltak, vidámak és önállóak.

Huncut szépségek











2007. október 15., hétfő

Húha

Nem mindig könnyű az élet.

Anna beteg, náthás, lázas. Ha holnap is lázas lesz, doktornénit hivunk.
Két hete pedig nagyon nyűgös, sokat sir és folyamatosan követ, még a vécére is. Nagyon kell igyekeznem, mert kapaszkodik fel rám, ahol ér.

Julcsi pedig megunta a pelenkátlankodást, pedig már teljesen szobatiszta volt nappalra és a délutáni alvásnál sem kellett pelus. Egy hete mindennap bepisilt, tegnap pedig négyszer is, amivel, azt hiszem, egyértelműen jelezte, hogy ő vissza akarja kapni a pelust. Nem arról van szó, hogy nem érzi, nem tud szólni, egyszerűen nem akar a vécébe (a kacsába) pisilni.

Ráadásul kezd dacos lenni, de hát ez korral jár.

Mai párbeszéd
Julcsi megsértődött valamin és sirva követelte:
- Apához szeretnék menni! Hol van apa?
- Apa zongorázik, ne zavard. Dolgozik. Neki ez a munkája. Van, aki könyvet ir, autót szerel, széket farag, ő meg zongorázik. Julcsi, neked mi a munkád?
- Az a munkám, hogy sirok!

2007. október 12., péntek

2007. október 10., szerda

Apa bogarat vázik

Bizony bizony, apa ilyen furcsa dolgokat művel:)
Pár hete Julcsi rászólt Karcsira: Apa, bogarat vázzál! Pontosabban anya rászólt Karcsira, aztán Julcsi megismételte, mire apa és anya harsány kacajban tört ki. Azóta ha apa megy borotvákozni és ezt be is jelenti, Julcsi mondja: apa megy bogarat vázni. És kuncog mellé.

2007. október 9., kedd

Méretek

Ma voltunk mérésen (státuszvizsgálatnak nem hivhatom, mert alig néztek valamit):
Julcsi 10,1 kg és 79,5 cm (2 éves éás 1 hónapos).
Anna 8,6 kg és 71 cm (Épp annyi idős, mint az év).

2007. október 8., hétfő

Nagy nap van!

Anna életében először nyitotta a száját pépes ételre: megevett 1/3 üveg sütőtök-alma keverék bébiételt. Nem győztem csodálkozni, már azt hittem, ő mindig csak szopin és kölesgolyón fog élni.
Igazából nem lelkesitette az étel, de kötelességtudóan nyitogatta a kis száját, meg nyalogatta a saját kis kanálkáját (arra ő kent a szájából ételt, mert én egy másikkal adtam neki).

2007. október 7., vasárnap

Ma délután

Karcsi koncertje után nálunk voltak Gyuriék, aztán Mariannék, Laci és Anikó.
Milyen könnyű lenne az élet a lányokkal, ha minden nap igy telne: a társaság leköti őket. Na amúgy is szép velük az élet, nem is kell ennél szebb, csak néha fárasztó egész nap sürögni-forogni és közben mesélni, énekelni, ugatni, pörgetni, bohóckodni.
Jó, ha néha ezt más teszi:






Anna jól elfáradt a nagy örömködésben:

Mit csináltam?

Ez pár napja történt, elfelejtettem leirni, pedig aranyos. Julcsi nyűgös volt reggel, megivott két deci almalét, ugyanennyi tejet, aztán nem reggelizett.
Én épp a fürdőszobában suvickoltam valamit, amikor hallottam, hogy sirdogál. Bejött hozzám és hüppögve kérdezte: Mit csináltam? Mit csináltam?
Hát hányt. Jó nagy tócsa volt az étkezőben a kövön.
Szerencsére itt véget is ért a baj, nem lett beteg, csak egy kis gyomorrontása volt.

2007. október 6., szombat

Lányok egymás közt

Már egy ideje véget ért a lökdösődős időszak, szerencsére. Nem tartott sokáig, két-három hétig.
Mostanában már percekig vigan eljátszanak egymással: Anna figyeli Julcsi játékát, néha belenyúl, olyankor hallom: Ne vedd el a játékomat, Anna! Ne rontsd el, Anna!
Ma Anna hátraesett ülésből játék közben és elkezdett sirni. Julcsi azonnal odajött: Anna ne sirj. Mit adjak neked? Malacot. Tessék itt a kismalac. Meg a béka is. És nyújtotta az állatait vigasztalásul.
Néha azért van összecsapás, főleg amikor Anna beletúr Julcsi hajába és jól megtépi. Vagy ha Annát ültetem a bébihintába és persze azonnal Julcsi akar beleülni.

2007. október 1., hétfő

Anna és az evés

Erről tulajdonképpen nincs mit irni: Anna még mindig nem hajlandó enni. Már kilenc hónapos, és az anyatejen kivül egyedül a kölesgolyót hajlandó elszopogatni. Meg néha iszik pár korty vizet, de inkább az ujjait áztatja a pohárban.
Pedig már sok mindent kipróbáltunk:
Viszont lelkesen kinálgat másokat: leginkább Julcsit és engem. Próbálja belénktömni a falatokat, jobb esetben a szánkba, de leginkább oda, ahol éri.

Óváron voltunk

A lányok élvezték nagypapi társaságát, de erről sajnos nem készült kép.
Lólikáékkal voltunk lovardában. Julcsi meglepetten nézte a lovak lábát és felkiáltott: kagylóláb!