2007. október 15., hétfő

Húha

Nem mindig könnyű az élet.

Anna beteg, náthás, lázas. Ha holnap is lázas lesz, doktornénit hivunk.
Két hete pedig nagyon nyűgös, sokat sir és folyamatosan követ, még a vécére is. Nagyon kell igyekeznem, mert kapaszkodik fel rám, ahol ér.

Julcsi pedig megunta a pelenkátlankodást, pedig már teljesen szobatiszta volt nappalra és a délutáni alvásnál sem kellett pelus. Egy hete mindennap bepisilt, tegnap pedig négyszer is, amivel, azt hiszem, egyértelműen jelezte, hogy ő vissza akarja kapni a pelust. Nem arról van szó, hogy nem érzi, nem tud szólni, egyszerűen nem akar a vécébe (a kacsába) pisilni.

Ráadásul kezd dacos lenni, de hát ez korral jár.

Mai párbeszéd
Julcsi megsértődött valamin és sirva követelte:
- Apához szeretnék menni! Hol van apa?
- Apa zongorázik, ne zavard. Dolgozik. Neki ez a munkája. Van, aki könyvet ir, autót szerel, széket farag, ő meg zongorázik. Julcsi, neked mi a munkád?
- Az a munkám, hogy sirok!

Nincsenek megjegyzések: