2008. február 22., péntek

A 14 hónapos Anna

Huncut, huncut és huncut.
Jönnek sorra a fogacskái, egyelőre hat van felül, kettő alul. Úgy látszik, a felsők jónak látták, ha megnyugtatnak, hogy nem okoztam maradandó károsodást a fogacskákban az öthónapos-kori balesettel.
A fogak növekedésével magyarázom, hogy elég nyűgös mostanában, éjjel is sokszor felsir, ezerszer cicizik. Ez utóbbi nappal is gyakori tevékenysége, de szerencsére pár napja elkezdte élvezni az egyéb izeket is. A húslevesben főtt répa és husi már régi kedvenc, most megkóstolta a sajtos-tejfölös tésztát, a virslit, a sonkát. Nagyon szereti a kaliforniai paprikát és a nyers uborkát.
Kedvenc szava a nem. Előszeretettel mondogatja még olyankor is, amikor nem illik a képbe, de jó huncutságnak tartja, amin lehet nevetni, majd menekülést mimelni. Már utánoz kétszótagos szavakat is: kérek, ketyeg. Magától pár szót mond: mama, pap (paprika), bomb (gomb), papu (papucs), csüccs, kekk (keksz).
Szivesen mondókázik, a Csip-csip csóka a kedvence, már a felénél bőszen hesseget. Az egyik felelgetősre ő maga felelget:
Ciróka, maróka, mit főztél? Káká (Kásácskát). Hová tetted? Ppo (Polcocskára). Ki vitte el? Papp (Pap macskája).
Szivesen kezdeményez játékokat, sokszor ő veti fel Julcsinak, hogy mit játszanak. Ma például, amikor Julcsi volt nyűgös, magyarán visitott, akkor Anna elkezdett neki bohóckodni, végül jó nagyokat nevettek.
Általában persze ő megy a nővére után, akinek igy nem sok alkalma van elmélyült játékra, hiszen előbb-utóbb Anna kiveszi a kezéből a puzzle-t, az épitőkockát, a könyvet. Rajzolni tudnak egymás mellett is, szerencsére.
Sokszor hajbakapnak a játékokon, máskor meg szivesen odaadják egymásnak, amit szeretne a másik. Kiváncsian és reménykedve várom, melyik variáció lesz a domináns.
Első látásra nem szivesen barátkozik, de meg lehet hóditani. Ha valakivel már sokszor találkozott és az illető megnyerte bizalmát, akkor őt azonnal nagy örömmel fogadja, egyébként pedig tartózkodó a találkozások kezdetén.
Egyébként is inkább körülöttem nyüzsög, forog, bújik. Már nem annyira bújós, mint pár hónapja, de ugyanúgy szeret a közelemben lenni. Viszont már nem lehet bármikor rávenni egy kis ölelkezésre, puszilkodásra, inkább csintalankodik és ellenkezik.

Nincsenek megjegyzések: