2008. február 22., péntek

A lassan két és fél éves Julcsi

Ötletes, fantáziadús. Szeret mesélni, beszélgetni az állataival, történeteket talál ki, illetve a tanult dalok, mondókák egy-egy sorát összerakja, átalakitja, hozzátesz, halandzsázik is hozzá egy kicsit, végül rendkivül szórakoztató katyvasz kerekedik belőle. Tegnap 45 percen keresztül szórakoztatott vele az autóban. Közben ilyesmi is elhangzott: Anya, bekakiltam (mondja a plüssbárány Julcsianyunak). -Jaj, de hülye vagyok, nem hoztam pelenkát és popsitörlőt.... mégis hoztam, kapsz tiszta pelenkát....Ez nem is kaki, ez valami furcsa dolog. Fáj az orrod, bekenem Labellóval. Nagyon jó ez a Labello.....Hoztam sütit is. Nagyon jó ez a süti és milyen éééédes!
Rosszabb pillanataiban jön a hiszti, illetve inkább a nyafogás, ami néha visitásba fajul. Szerencsére viszonylag könnyen meg lehet győzni, kivéve a délutáni alvás utáni ébredést követő morc idején. Mivel havonta kábé kétszer alszik délután, ennyi elviselhető.
Ma három órát sétált, motorozott Karcsival. Ez mindkettőjüktől szokatlan teljesitmény volt.
Nagyon szeret dvd-filmeket nézni (Kisvakond, Csodabogarak, Kukori, Baby Einstein az elég szűk repertoár).
Amit pedig a legjobban szeretne, mindig: "Mariannhoz akarok menni!" Nagy örömére gyakran megyünk, igy jó sok dédelgetést kap és Adrival nagyokat hancúroznak.
Marika néninél is nagyon szeret, csakúgy mint Anna. Mindig vidáman és élményekkel telve jönnek haza.
Járunk játszóházba, ahol van zenés foglalkozás is. Az énekmondó lány Julcsival az ölében énekelget, ő is mondja, amit tud, mutogatja is a csiga szarvát, a kanállal kevergetést, ugrándozik. Úgy tűnik, nagyon muzikális. Csak el ne rontsam!
Az evési szokásairól inkább nem is irok, épp elég a mindennapos küzdelem. A fő-fő rém a "levél van benne" - bármilyen apró, ismeretlen részecskéket fefedez az ételben, akkor már nem eszi meg. Csak azt nem értem, mitől ilyen helyes kerek az arcocskája. És még pocakja is van egy kicsi. Mindenesetre 11 kiló csupán, de nem is magas, majd holnap megmérem, de 83-84 centi lehet.

Nincsenek megjegyzések: