2008. február 10., vasárnap

Marcipán cica

Julcsi életében először szinházban járt. Bábszinházban, Krisztával és Flórával, meg persze velem. Már a Flórával közös autózást is élvezte, jókat kurjongattak a hátsó ülésen. Aztán kézenfogva sétáltak a szinházig. Kriszta, köszi a képet!


Az előadás teljesen lenyűgözte, engem meg az nyűgözött le, ahogy csillog a szeme. Sokszor nem is a szinpadot figyeltem, hanem a ragyogó arcocskáját. Ha megszólalt a zene, rögtön elkezdett táncikálni a széken, ha meglátott egy-egy újabb diszletet, megnevezte. Szóval nagyon jó élmény volt, megismételjük.
Annának már nem volt annyira jó élmény, bár Karcsival játszottak, sétáltak is, de sajnos apukája nem rendelkezett a csodaszerszámmal, ami elalvás előtt megnyugtatja, igy nagy sirás előzte meg az alvást. Pedig volt itthon finom cicipótló húsleves, az egyetlen étel, ami az anyatejen kivül számba jöhet. Tanulság: sajnos nincs, majd szépen hozzászokik, hogy nincs mindig a közelben a cici.
Délután már jókedve lett, igazi kis kópé volt megint.

1 megjegyzés: