2008. május 28., szerda



Nagyon nehezen kezdek neki, mert egyáltalán nincs időm átgondolni, ami mostanában történik.
Egyre jobban telnek hármasban a napjaink, ahogy Anna növekszik, jobban egymásra tudunk hangolódni, jobban tudunk közösen tevékenykedni. A kertészkedés például olyan dolog, amit mindhárman élvezünk, én kapálgatok, ők locsolnak, ásnak, bogarásznak. Már olvasgatni is tudunk, eddig nehezen ment, mert Anna csak a Noddyt volt hajlandó nézegetni és ha Julcsinak próbáltam mást olvasni rátette a sajátját és visitott.
Azért még nem vagyunk túl a nehezén. Sokszor türelmetlen vagyok velük, azt hiszem, leginkább azért, mert nincs saját időm, amit egyedül tölthetnék, nincsenek olyan események, amelyeken gyerekek nélkül vehetnék részt. Sajnos Monoron nem sok dolog történik, Pestre bemenni meg túl sok időt igényel, pedig jólesne néha.
Julcsi már fél éve nem alszik ebéd után, igy hát az a kis idő sem marad nekem.
Karcsi éli az életét, tesz-vesz, dolgozik-matat és nem nagyon veszi észre, hogyan is zajlik itthon az élet.Csak az a szerencsém, hogy két kis tündérrel élek egy fedél alatt:)

Nincsenek megjegyzések: