2008. november 9., vasárnap

Hétvége

Mostanában hanyagolom a blogot, pedig a sürgős munkákkal végeztem, csak valahogy elszoktam az irástól.

Pénteken bebizonyitottuk, hogy minden rosszban van valami jó is. Hárman lányok bementünk a pesti lakásba, mert gázórát cseréltek. Két picivel nem tűnt könnyen kivitelezhető vállalkozásnak, de minden várakozás ellenére vidám délután sült ki belőle. A lányok az üres lakásban rohangásztak az ott hagyott függönyökkel, aztán elbeszélgettek a szerelő bácsikkal. Elmentünk a Szent István parkba egy nosztalgia játszóterezésre, majd cukrászdát kerestünk, de az egyik túl flancos volt két maszatoló, visongó kiskorúval, a másik meg zárva volt. Nem adtuk fel, és keresés közben elmentünk a Pozsonyi Pagony mellett, ahol épp diavetités volt: bent ragadtunk, mindenki legnagyobb megelégedésére, és bőven kárpótolt az elmulasztott krémesért. Egy kedves kis kuckóban mesélt valaki, a nagyobbacskák figyeltek, a kicsik vidáman zsizsegtek, de valahogy ezt mindenki jól tolerálta.

Szombat délelőtt gyerektáncház, aztán gyümölcsfaültetés a kertben, csupa vidám program, annyira jó, hogy élvezték. A délutáni borkóstolót már kevésbé, de ezen annyira nem csodálkozom.

Most akkor bevallom, hogy iszonyú büszke vagyok, hogy két ilyen tündér gyerek anyukája lehetek. Sajnos, ha rosszalkodnak, a másodperc törtrésze alatt elfelejtem a büszkeségemet és visitó banyává válok, de azért az együtt töltött idő lényegesen nagyobb részét vidáman töltjük együtt, és sokszor csodálom őket, ahogyan játszanak, léteznek.

Nincsenek megjegyzések: