2009. november 9., hétfő

Dilemma

Kezdek rájönni, milyen idilli helyzetben vagyok: itthon a gyerekekkel, néha dolgozom egy kicsit (mostanában sokat), amikor ők oviban vannak. Hamarosan lejár az erre kiszabott idő és munkába kell állnom.
Azt gondoltam, megoldom helyben, félállással, vállalkozással, de sajnos nem jöttek be a számitásaim. Magyarországon ugyanis, ha csak félállásom van, ugyanúgy teljes járulékot kell fizetnem a vállalkozásom után. Mivel eszembe sem jutott, hogy ez lehetséges, nem is néztem utána. Hiba volt. Mellékesen félállásom sincs.
A munkahelyemen már bejelentettem, hogy nem megyek vissza (nem hivatalosan), megszervezték az életet nélkülem, ami gondolom, egyszerűbb is, hiszen évek óta nem vagyok. Most viszont kénytelenek leszünk valamiféle egyezségre jutni, hogyan is mehetnék vissza dolgozni. Ráadásul úgy, hogy napi 3-4 óra az utazás. Elég ijesztő, de arra gondolok, sokan csinálják igy, túl lehet élni, ráadásul Karcsi itthon dolgozik, igy a lányoknak sem kell napi 12 órát oviban tölteniük.
Húúúú, izgulok. Egyrészt a munkahely reakciója, másrészt a rám váró feladat miatt.
A barátnőim szerint ez igy van rendjén, a gyerekeknek is önállóságot kell tanulniuk. Hát, nem tudom, én inkább úgy érzem, elsősorban az anya jelenlétére van szükségük, és akkor elég biztonságérzetük lesz majd ahhoz, hogy önállóan, félelmek nélkül lépjenek a világba. De nekik is igazuk van, dolgozni kell, különösen a mai világban nem szabad könnyedén lemondani egy jó állásról a kényelem miatt.

Ja, és Karcsi azért néha utazik is, illetve mostanában sokat. Most éppen Párizsból tart hazafelé, tiz napig nem volt itthon. Ilyen hosszú távollét ritka, de egy-két napot majd biztosan meg kell oldani valahogyan.

1 megjegyzés:

Freemam írta...

Veled értek egyet!
Még a mai modern és rohanós világban is az anya a biztos pont !
De az is igaz, hogy attól nem lesznek boldog és kiegyensúlyozott gyerekek, ha otthon körömrágva azon reménykedsz, hogy ma még ne kapcsolják ki a villanyt, mert holnap már be tudod fizetni a csekket!
A kettő közti lavírozás meg......
Sok erőt, sok kitartát, okos munkamegosztást, vállalkozó kedvű segítőket kívánok, jelentkezem lehetőségeimhez mérten megőrzőnek is!
Pusz