2009. december 7., hétfő

Távollét

Hát ez az idő is eljött: négy napra elutaztam. Rómába, abba a városba, ahol minden olyan könnyűnek tűnik.
Mindannyiunknak jót tett az elutazásom.
Nekem hatalmas testi-lelki felfrissülés volt az utazás, a hajdanvolt és szeretett közösségem körében töltött idő, a hallott/forditott gondolatok. Három nap intenziv szinkrontolmácsolás felért egy wellness-hétvégével. Ha lehetne, legközelebb is ezt választanám a szauna-jacuzzi-masszázs csomag helyett, bár ezt a fajta kikapcsolódást is kipróbálnám egyszer, ha valaki meghivna, mert pénzt azért nem adnák érte, főleg nem annyit, amennyire értékelik.
A lányok elfelejtették közben, hogy mekkora ereje van a nyafogásnak. Karcsival nem gyakorolják olyan intenziven, mint velem, sőt, amikor megjöttem, egy egész nap kellett, hogy visszarázódjanak a jól megszokott kommunikációs rendszerünkbe. Ami sajnos hibás, folyamatosan keresem a megoldást, de egyelőre nem találom.
Mindenesetre nagyon örültünk egymásnak. Anna sokszor az ölembe kuporodott és elmondta, mennyire várta, hogy visszajöjjek. Julcsi nehezebben fejezi az érzéseit, ő megsértődik és magába zárkózik, ha magára hagyom. Az indulásomkor most is ezt tette, de szerencsére a hazatérésem utáni péntek reggeli találkozás jókedvében érte és ki tudta fejezni az örömét. Háromszor érte már olyan esemény, hogy pár napra eltűntem, hirtelen. Anna születésére felkészitettem, de az ilyesmi mégiscsak váratlanul jön, igy reggel nélkülünk ébredt. Aztán amikor végre megjöttem, pár nap múlva ismét eltűntem hirtelen, mert bennem felejtették a méhlepényt. Ráaádásul Annával tűntem el három napra, hiszen őt még nem hagyhattam magára. Szivesen vittem volna Julcsit is a kórházba, de nem lehetett. Harmadszor pedig Annával kórházba kellett mennem hirtelen, mert megsérült a szája, akkor Julcsi nagyon megharagudott rám. Talán ezeknek az emléke él még benne, amikor elmegyek valahová.
Szerencsére most már együtt vagyunk és végre azt is tudom, hogy nélkülem is működik itthon az élet. Közben volt koncert, sok vendég, és jött a Mikulás, a kis piros csizmácskákba nem tett virgácsot, csak finom csokikat, mandarint, mogyorót.

Nincsenek megjegyzések: