2010. március 16., kedd

Emlékeznek

Kezd ijesztő lenni, hogy mi mindenre emlékeznek a lányok, főleg Julcsi, hisz ő az idősebb.
Ma kérte, hogy holnap kézműveskedjünk, de külön kiemelte, hogy mozaikozni nem akar. Ő itt le is zárta volna a beszélgetést, de kérdésemre megmagyarázta: amikor utoljára mozaikoztunk, megharagudtál rám, mert nem fejeztem be a lány szoknyáját. Még most is haragszom.
Jó régen volt, hónapokkal ezelőtt. És tényleg haragudtam, mert akkoriban mindent félbehagyott, és épp a mozaiknál robbantam, szokás szerint rosszul időzítve, mert azt aztán tényleg azért készítettük, mert élveztük. Én meg jó sokat morogtam, hogy nem szabad félbehagyni, amit elkezdünk, és meglehetősen hangosan utasítottam őket végül csalódottan az elpakolásra. Éreztem, hogy nem ez a módja annak, hogy kitartásra tanítsam őket, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen mély nyomot hagy benne az eset.

Nincsenek megjegyzések: