2010. június 30., szerda

Méretek

Kicsit aggódom, mert Julcsi magassága nem éri el a korosztálya alsó határát sem, vagyis a 3 percentilis alatt van. Mindemellett arányos testalkatú,kiegyensúlyozott mozgású, és nem utolsó sorban okos kislány, de ez azért önmagában nem teljesen megnyugtató. Az első vérvételen a felszivódási zavarokat vizsgálták, nem volt semmi kóros, minden értéke rendben volt. A második körben kis idő elteltével megnézik a növekedés ütemét, aztán terheléses vizsgálattal nézik a növekedési hormon szintjét. Ezt először nem akartam, gondolván, hogy úgysem engedném, hogy bármiféle hormont kapjon. Sokat gondolkodom ezen, és arra jutottam, hogy majd az eredmények birtokában döntök. Ha az derül ki, hogy nagyon alacsony felnőtt lenne, neki kellene erről döntenie, de ő ehhez a döntéshez még kicsi. Ugyanakkor nem hagyhatom a döntést későbbre, mert lezárul a csontok növekedése, és azt nem szeretném, hogy felnőtt korában rossz érzése legyen a mi téves döntésünk miatt, ha esetleg természetes úton tényleg kórosan pici lenne. Azért erősen reménykedem, hogy nem igy van, és ha előreláthatólag eléri a 150 centi körüli magasságot, el is hessentem ezeket a gondolatokat. Inkább örülök, hogy ilyen aranyos kis tündérkém van, aki nem csak termetét, de természetét tekintve is egy bájos kis erdei tündérhez hasonlit.
Tibi szerint azért nem nő, mert elmegy az energiája másra, a korát jóval meghaladó bölcsességre és tisztánlátásra.

Művészek és alkotásaik



Hárman lányok

Mi hárman lányok holnap elmegyünk nagypapihoz. Jó móka lesz vonatozni (legalábbis remélem), tavaly nagyon élveztük. Megyünk bababuliba, bolhapiacra, Györkőcfesztiválra, nagypapizunk és Erzsizünk.
És közben kicsit aggódva figyelem, nem jönnek-e ki rajtuk kicsi piros pöttyök, mert egy kis barátnőnk bárányhimlős lett. Igaz, még korai figyelni, van két hetünk.






Mi hárman lányok holnap elmegyünk nagypapihoz. Jó móka lesz vonatozni (legalábbis remélem), tavaly nagyon tetszett a lányoknak. Megyünk bababuliba, bolhapiacra, Györkőcfesztiválra.
És közben kicsit aggódva figyelem, nem jönnek-e ki rajtuk kicsi piros pöttyük, mert egy kis barátnőnk bárányhimlős lett.
Pár kép a lányokról:

2010. június 24., csütörtök

Anna





Egy kis állattan

A lányok nem álmosak, épp barkochbát játszanak az ágyban.
Anna kérdezget: Sörénye van? (Igen.) Szarva van? (Igen.) Lovacska!!!!!! (Igen!!!!!!!)

2010. június 11., péntek

Ha újra itt a nyár

Igen, végre! Strandoltunk Ceglédbercelen, Emiékkel és Kata nénivel: gyakran ismétlendő kategória. Legszívesebben ma is vízben lettünk volna egész nap, de ez nálunk elég nehézkes, mert helyben nincs strand, utazni kell hozzá. Szerencsére kárpótolt Halász Judit, a piactéren népes közönség előtt énekeltette, pörgette, szórakoztatta a gyerekeket.
Hétvégére még nincs programunk, de biztos lesz valahogy (sajnos a kertben még mindig áll a víz és büdös is a poshadó, mocsaras terület).Ha valakinek van ötlete, szóljon!
Jajjj, de szeretnék már a Balatonon lenni!

2010. június 8., kedd

A pisztráng

Julcsi egyik kedvenc könyve a halakról szól. Ma este is nézegettük, olvastuk, hogy a pisztráng akár száz ikrát is lerakhat. Mutattam neki a képen az ikrákat. Aztán egy képet átugorva megnéztük, milyenek a kis halivadékok a szikzacskóval a hasukon. Ám Julcsi a kieső képet is meg akarta érteni, amelyen a hím pisztráng ivarsejtjeivel megtermékenyíti az ikrákat. Kérdezte: mi az ott a pisztrángon? Mire én, gondolkodva és magam sem értve teljesen a jelenséget elkezdtem: Hát, az ott a pisztráng.... Erre ő gyorsan rávágta: Töke?

Anna kedvenc könyve a Naphegy Kiadó által kiadott mese a kiselefántról, akinek elköltözött a barátja. Az alvóállata is elefánt, és kedvenc óvodai meséje a csökönyös kiselefántról szól, akivel egyben azonosítja is önamagát.

2010. június 6., vasárnap

Hétvége

A magányosnak induló hétvége végül megtelt emberekkel. Megérkezett nagypapi, akivel a Vörösmarty téren adtunk egymásnak randevút.
Mielőtt összetalálkoztunk volna, körbejártuk a standokat, ami abban merült ki, hogy két nikkelbolhát üldöztem körbe a téren. Ennek eredményeképpen végül meg sem vettül a kiválasztott a könyveket. Nem baj, lesz még alkalom. Aztán megnéztünk egy bábelőadást, Szent Kristóf történetét. Kicsit nagyobb gyerekeknek szólt, nem klasszikus bábszínház, hanem középkori ruhákban, középkori dalokat énekelve, szerepelve ott vannak a bábok mozgatói is. Szép díszletek, szép zene, kifinomult előadás, de nem a legkisebbeknek szól. A lányok érdeklődve hallgatták végig, figyeltek, kommentálták, amit láttak. Nagyon örülök ennek, látom, hogy a mese nagyon fontos nekik, a lényük mélyéig hatol. Az oviban is volt egy erdélyi mesélőember, ő is nagyon tetszett nekik, pedig hosszan beszélt, nem mindenki élvezte. Julcsi ma délben elmesélte nekem a történetet, kicsit átalakítva. Ő amúgy is kitalál mindenféle történetet, és ma nagyon örült, amikor mondtam neki, hogy nem csak érdekes, jó volt a meséje, hanem vicces is. Örült, hogy úgy mesél ahogyan apa. Néha látom rajta, hogy rosszul esik neki, mennyit nevetünk Annán, aki igazi mókamester.
Szóval üldöztem a két nikkelbolhát, meglehetős szigort igényelt a terelgetésük, de az emberek megálltak mellettünk és csodálták a két vidám kis bohócot. Tényleg aranyosak voltak, de néha örültem volna, ha én is kívülről csodálhatnám és nem kellene állandóan azon aggódnom, hogy valamelyik eltűnik a szemem elől a forgatagban.
Délután nagypapival fagyiztunk, aztán Mariannáknál beszélgettünk.
Ma pedig csatlakoztunk az Úr napi körmenethez. Szép volt, és kis nyafi után a lányok is szívesen követték a menetet, kaptak virágot, szedték és dolbálták a szirmokat. Nagypapi többször rászólt Julcsira, hogy ne szedje fel a rózsaszirmokat, de én úgy éreztem, ez hozzátartozik az eseményhez, nem egy szigorú menetelés, a gyerekek nyugodtan sertepertélhetnek a virágoltárok körül.

Holdistennő

Julcsi mostanában sokszor közli, hogy ő a holdistennő. Énekelgeti is magában, különféle ritmusokkal, dallamokkal. Tegnap a kocsiban hosszan elmélkedett arról, hogy ő a holdistennő, és ő Mária is, és az ő férje a napisten, mert az férfi.
Majd hitetlenkedve nézett rám, amikor kérdésére válaszolva közöltem vele: én elhiszem, hogy ő a holdistennő. Látom is.