2010. augusztus 2., hétfő

Hű, most mi lesz?

Julcsi és Anna szeretik egymást. Szeretnek egymással játsznai, jó társai egymásnak, egyre inkább. Sokszor összekapnak, de inkább szóban, vagy egy-egy kisebb csapás, hajtépés erejéig. Most azonban újabb elemmel bővült a repertoár: verekszenek. Vagyis hajbakapnak, jó pár ütés követi egymást. A Balatonon láttam először ezt a közelharcot, tehetelenül szemléltem, majd elkezdtem kiabálni velük. Sajnos a helyzet kezelésében azóta sem léptem előrébb, de már gondolkodom rajta, hogy a visításon kívül mit tudnék lépni. Azt mindenesetre már elhatároztam, hogy ha komolyabb harcra kerül sor, két külön szobába küldöm őket gondolkodni. Hogy aztán miképp oldjuk fel a feszültséget, azt még nem tudom.

1 megjegyzés:

aarkus írta...

Nálunk úgy van, hogy egy (viszonylag hosszú) verekedős időszak után rájöttek, hogy verekedni fájdalmas, és mostanában egyre ritkább. Ha nagyon eldurvult a helyzet, szétszedtem őket és külön-külön megszidtam, még véletlenül se adva igazat egyiküknek sem.Először nagyon elkeseredtem miatta, aztán rájöttem, hogy ezt is meg kell tanulni, meg azt is, hogy a verekedés nem megoldás.