2010. szeptember 9., csütörtök

Események dióhéjban

Elkezdődött az ovi. A lányok vidámak, szeretnek járni, és délután is jól eljátszanak egymással itthon. Anna is sírás nélkül vette az ovikezdést, szerintem már szeret ott lenni, bár ő ritkán vallja be, hogy tőlem tíz centinél nagyobb távolságban is jó lehet.
Van egy új pótnagymamánk, Angéla néni, akivel nagyon szeretik egymást. Lelkesen hancúrozik velük, rajzolgatnak, szerepjátékoznak órákon keresztül. Annyira örülök neki.
A kisház kész lett, Chen megérkezett, napokon keresztül nálunk volt a barátjával, egy új-zélandi fiúval, ma pedig átmentek az új részbe.
Karcsi lassan fel tudna építeni egyedül egy házat, annyit dolgozott már a miénken.
Én elkezdtem dolgozni, ideális helyen, félállásban, főként itthonról. Ráadásul érdekes is a munka (cikkeket fordítok az olasz katolikus médiából), kedvesek a kollégáim, és ami hab a tortán, életem első olyan főnökével találkoztam, aki tökéletes erre a feladatra. Vannak elvárásai, de nem nehezíti meg feleslegesen mások életét.
Ma van Julcsi szülinapja, most épp nagypapival hancúroznak a szobában. Kapott póniházat, sőt, kap még egy bébipóniházat is, nagyon-nagyon örül. Köszönjük Edinának, hogy beszerezte a szuper ajándékokat az osztrák bolhapiacokon. És persze nagypapinak, hogy elhozta.

Nincsenek megjegyzések: