2010. szeptember 19., vasárnap

Kisváros

Amikor Monorra költöztünk, kicsit aggódtam, mit fogunk csinálni egy számomra unalmasnak tűnő kisvárosban.
Azóta kialakult körülöttünk egy meglehetősen mozgalmas, érdekes világ, sok baráttal, kicsikkel és nagyokkal egyaránt.
Azt sem mondhatjuk, hogy a lányok provinciális környezetben nőnek fel. Csak egy jelenet tegnap délutánról: elmentünk a sétálóutcába, ahol néptáncosok találkozója, bemutatója volt, színes, érdekes műsorral. Julcsi az elejét a számomra leírhatatlan nevű, magyarosan ejtve és írva Csencsó ölében töltötte, aki egy Szingapúrban élő kínai hegedűművész, és akinek előző nap Karcsival volt koncertje. A második felében Krisztina vette át Csencsó helyét, egy 21 éves moldvai csángó lány, aki pár hónapja költözött Monorra, és gyakran talákozunk. Szóval angolul és csángóul zajlottak a beszélgetések a tegnapi multikulturális közegben.
Ma pedig misén voltam a lányokkal. eddig csak egyedül mentem, számukra ez volt az első alkalom, és Marika néninek hála, jól érzeték magukat. Tibor atya külön üdvözölte őket, keresztet rajzolt a homlokukra, amit Julcsi azóta is érez, és nézegeti, látszik-e. Jelenlétünk eredményeképpen a mise végén egy rózsaszínű és egy fehér póni állt meredten az oltár előtt az első sorban.

Nincsenek megjegyzések: