2010. november 29., hétfő

Szeptemberi pillanatképek - csak mert most jutott eszembe



Hétvége

Itt volt nagypapi Erzsivel, vidáman telt a hétvége. A lányok szeretik, ha tele a ház.















Másnap, miután ők hazaindultak, elmentünk Elmira szülinapi bulijára. Igazán eseménydús, és egyben laza hétvége volt, nekem is pihentető, nem csak a lányoknak.














Karcsi csak néha csatlakozott a lánysereg vidám programjaihoz, mert kétnapos zongorahangversenyt hallgatott, hol élőben, hol rádióban.

2010. november 21., vasárnap

Olaszos hétvége

Csütörtök éjjel megérkezett hozzánk Daniela Rómából, olaszos temperamentumot hozott a családba, és ez láthatóan nagyon tetszett a lányoknak. Sokat énekeltek, sokat játszottunk, nevettünk együtt. És most jöjjön egy kép, illetve kettő, összesen két nyitott szeművel:





































Vasárnap Teresa is megjött, Zsuzsával, Péterrel és a gyerekekkel.





























Julcsi így értékelte a játékot: Nagyon jó volt ezekkel a gyerekekkel játszani, jöjjenek máskor is. És mi is menjünk hozzájuk. A kicsi Annácskát úgy hívtam, hogy Rontombontom, mert mindent lerombolt, amit csináltunk. De nem haragudtunk rá. És úgy is hívtam, hogy Annapannapannika.

2010. november 9., kedd

Nyelvek

Sokan mondják, hogy nem érdemes kisgyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást. Nekem a meg nem tapasztalt dolgokról ritkán vannak kialakult elveim, erről sem voltak. Még azután sem, hogy gyerekeim születtek.
A tapasztalataimnak hiszek, márpedig ezek azt mutatják, hogy a gyerekeim számára az egyik legjobb szórakozás a nyelvtanulás. A lányok imádják a Kriszta által tartott angol éneklős órát, buzgón énekelgetnek itthon, nézegetjük a dalokhoz az animációkat a neten. Olasz dalocskákat is tanulnak tőlem, ezek dallamáért ugyan nem vállalok felelősséget, de a jövő hétvégén érkezik Daniela Rómából, majd helyrerakja az összekuszálódott hangokat.
Rengeteget kérdeznek, mit hogy mondanak angolul, olaszul, franciául, németül...
Ráadásul Julcsi az oviban fárszi nyelvet tanul: az egyik kis barátnőjének perzsa az apukája, és Kata nénivel tanulnak Elmirától, már tudják a számokat és néhány színt.
Nem tudnak persze egy nyelven sem, de nem keveredik össze a fejükben semmi, mindig pontosan tudják, melyik nyelvvel játszanak éppen.

2010. november 8., hétfő

Ez+az

Sokat nem írok mostanában, de jól vagyunk, csinálunk ezt-azt. Nem hemzsegnek a programok, inkább a munka volt sok. Azért nem unatkozunk, csak ritkán örökítem meg a különlegesebb pillanatokat.
Szoktunk bábozni:
















Néha-néha kirándulni, sokkal ritkábban, mint szeretném:












































De leginkább csak telnek a hétköznapok: