2010. december 6., hétfő

Mikulás itt, Mikulás ott

Hát igen, az én gyerekeim olyan korban nőnek fel, amikor már november végén feldíszített fenyőfákat láthatnak, és a Mikulás is többször jön el, mintha újrajátszanák a filmet. Kétségtelenül veszít ezzel az ünnep a varázsából. Természetesen tudják, hogy akiket látnak, azok csak beöltözött Mikulások. Julcsi rá is kérdezett, és este kétkedően kérdezte, hogy valóban létezik-e a Mikulás. A kétkedésében persze benne volt, hogy nagyon szeretné, ha létezne, és ebben meg is erősítettem. Kérdezte, én láttam-e már, és beszéltem neki csilingelésről, meg elsuhanó, szakállas alakról. Azt hiszem, Anna annak örül, ha nem látja a Mikulást, még az ovis ünnepségen is sírva fakadt, amikor át kellett volna vennie az ajándékot.
Apa kimaradt a Mikulás bulikból, és egyben a saját szülinapjából, mert azidőtájt Dubaiban szürcsölte a tengerparton a bambit.

Monor, belvárosi Diegoreklám-mikulás:








Vasárnap délelőtt: Makám-koncert, utána népi mesélő, aki bevonta a mesébe, táncba a gyerekeket is, csuda jól csinálta.













Megjött! Csizmák az ablakban, torkos cica kiszorult a házból a egy kicsit:














Mese az új könyvekből...:














...egyre álmosabb hallgatósággal:














Akinek a blogspoton van blogja, és érti, mondja el nekem is, miért nem tudom úgy elhelyezni a képeket, ahogy akarom, miért nem oda szúrja be, ahová akarom és miért hagy ki sorokat, ha nem akarom!

4 megjegyzés:

Kriszta írta...

Édes Mikulásozók!
(A blogspot trükköt megmutatom, csak szólj.)

Zsuzsa írta...

Tudhattam volna, hogy te tudod!

Kriszta írta...

gyertek ma át angol után, és meg is mutatom

Névtelen írta...

Micsoda színvonalas angol oktatás lehet ott...