2011. július 31., vasárnap

Veszprém

Karcsi játszott a Veszprémi fesztiválon, mi pedig Tibiékkel együtt elkísértük. A veszprémvölgyi apácakolostor romjainál hatalmas park van, két gyönyörű játszótérrel. A legjobb játszóteret persze maguk a romok adják, jókat lehet szaladgálni (míg a többiek a jezsuita templomban apát hallgatják). Az első felét kisebb-nagyobb türelemmel azért ők is meghallgatták, de a második részről felmentést kaptak, hiszen muszáj volt végigszaladni minden falmaradékon, megülni a facsacsit, kenyeret sütni a mesekemencében, és a kanyargós csúszdát sem lehetett kihagyni.







2011. július 28., csütörtök

Kővágóörs

Ismét a kővágóörsi panzióban nyaraltunk. Ha netán valaki a következő években valami véletlen folytán megtudja, mikor megyünk ismét, az biztos lehet benne: az lesz az nyár leghidegebb hete.
Idén is ez volt, de minket ez nem tántorított el semmitől, rendületlenül élveztük az itt töltött napokat. Kétszer megmártóztunk a Balatonban, a köztes időben pedig kirándultunk és pihentünk. Illetve beteget ápoltunk, mert Julcsi sajnos lázas lett, lázasan is hoztuk haza, majd másnap kihívtuk a doktornénit, és amint ilyenkor lenni szokott, addigra gyorsan meggyógyult.

Odafelé benéztünk a várpalotai várba:
Érkezéskor két zivatar között gyorsan strandoltunk egyet:
A kicsik is megnőttek, többször is társasoztak kettesben, felnőtt segítség nélkül:
Így szerettük a kéthónapos lovacskát, és ő is minket, elaludt a simogatás közben:
Itt már ketten alszanak:


Szeretjük az állatokat, na de ennyire! Ez itt egy sáska:

Ez pedig a panzió tyúkjainak egyike:

A Rózsa zenekar koncertjét hallgathattuk az egyik estén:
A biopiacot most sem hagytuk ki:
A piacon népzenét hallgattunk, és utolsó este a panzió kocsmájában ugyanez a zenekar húzta. Mint kiderült, Karcsival együtt léptek fel nemrég a Millenárison:
A Holló együttes koncertje zimankóban. Karcsi épp próbálja fokozni a hangulatot, ami az időjárás miatt nem volt annyira rózsás:
Macskaasztal:
Flóra elolvassa a lányoknak Anna névnapi könyvét:
Kőtenger, unokatesókkal:

A névnapos:

Tihany:
Még egy gyors strandolás, mielőtt végleg beborult volna:

2011. július 20., szerda

Tábor a tabáni gyerekekkel

A héten a telepen élő cigánygyerekeknek tartunk napközis tábort Anikó nővérrel (Jézus kistestvére), Rita nővérrel (Sacré Coeur) és Orsival. Nagyon élvezzük, olykor kicsit kaotikus, de inkább vidám és felemelő. Nekem ezek a pillanatok is a nyár fénypontjaihoz tartoznak.
Sok vendégünk érkezik, ki mivel tud, segít, közreműködik. Ma volt jelenet, zene, sorverseny, a lányokat is bevittük, és bár inkább külön vonultak, azért néha elvegyültek a gyerekekkel.
Tegnap Laci tartott dekorációs foglalkozást:
Andrea pedig belopta magát Anna szívébe, pedig ez nem könnyű ennyi idő alatt:

Családi napközi

Holnap véget ér háromhetes tartózkodásunk a plébániai családi napköziben, amit igencsak élveztek a gyerekek. Kár, hogy nem állandósíthatjuk, mert fizetős.
Ilyen szépeket csináltak:
Nyáron nem járnak oviba, megoldjuk úgy, hogy néha napközis táborban vannak, néha otthon, máskor meg nyaralunk. Eleinte kicsit nehéz az új ritmust megszokni, de aztán egyre jobb, hogy többet vagyunk együtt.

2011. július 4., hétfő

Ilyen is volt

Angéla nénivel pünkösdkor Máriabesnyőn:

Hazai tájakon

Eljött a Györkőcfesztivál és a brucki bolhapiac ideje, amikor családostul hazamegyünk Óvárra. Karcsi idén kimaradt a buliból, mert mesterkurzust tartott, de mi lányok azért rászántuk magunkat, hogy nélküle autózzunk. Először Győrbe mentünk, Imréékkel játszótereztünk (végre, talán ha kétévente sikerül megszervezni valamit, pedig többször egyeztetünk).
Másnap reggel apukám és Erzsi őrizték, szórakoztatták a gyerekeket, én pedig kiéltem vadászszenvedélyemet a bolhapiacokon, egy csomagtartónyi dolgot vásároltam (na jó, a családi napközinek is). Gyönyörű babaházat kaptak a lányok, órákig eljátszanak vele. Én kaptam magamtól egy régi, romos madáretetőt, amit apukám felújít. Karcsi pedig szép pléhdobozt a ropogós kenyerének.

Délután Mónikáéknál voltunk Lipóton, ahova sajnos szintén csak egyszer jutunk el évente, bár most megfogadtam, hogy még augusztus végén visszamegyünk. A lányok is jól szórakoznak Jázminék játékaival, Karcsi is Péterrel, mi kell több... Jázmin az este végén így jellemezte Annát: "Olyan jó formájú feje van, meg szép az arca is..., de nem lehet neki parancsolni." Találó.

Harmadnap csak nem tudtuk kihagyni a Györkőcfesztivált, pedig haboztam, hogy elmenjek-e két gyerekkel egyedül. jól tettem, hogy elmentem, láttunk bábelőadást (Kabóca bábszínház, gyönyörű díszletekkel, rátermett színészekkel, mesés, trükkös jelmezekkel...), festettünk falra, gipszre, készítettünk koronát, bámultunk bohócokat. Maradtunk volna még, de az eső délután hazazavart.