2013. január 28., hétfő

És mégis...

Annyira örültem január közepén, hogy mindjárt vége a télnek és még nem voltunk betegek. Most pedig Anna itthon van, mert köhög, Julcsi miatt pedig rám telefonáltak az iskolából. Ráléptek az ujjára és nagyon sír. Bíztam benne, hogy semmi komoly, mert ő egy pici fájdalom miatt is nagyon sír (khmmmm, én is épp ilyen voltam). Sajnos nem így volt: kifelé állt a jobb kisujja. Megsérült a kisujja: röntgen, visszarendezés újabb röntgen, sín. Ebből a visszarendezés elég rossz látvány volt: lidokain injekció, majd kézzel ujj visszahajtása, mintha gyurma lenne - persze nem az, úgyhogy még az érzéstelenítő mellett is fájt.

Nem tud írni, nem tornázhat, és nem tudom, hogy lesz fekete párduc a cirkuszi előadáson. Viszont kézműveskedtünk délután, készítettünk könyvjelzőket kartonpapírból és fonalból, és együtt írtuk meg a matek házik, ő mondta, én írtam. Nagyon jó volt. És este hosszú mesélés lesz...

1 megjegyzés:

Anyul írta...

Ó szegény, jobbulást kívánok!